Szövegező tippek I.

2024.12.11

Sziasztok!

Ezzel a bejegyzéssel szövegező tippek címen egy sorozatot indítok, amelyben kis trükköket, gyakori hibák megoldásait szeretném megosztani veletek. A sorozat célja, hogy a szerkesztés közben megfigyelt apró pontatlanságok, gyakran előforduló hibák ismertetésével segítsem az önszerkesztést. 

Szavak jelentéstartalma

Belegondoltatok már abba, hogy bár a szótárban a szavaknak több jelentése is lehet, szövegbe helyezve mégis csupán az egyik érvényesül? Minden szónak van tehát egy elsődleges (denotatív) jelentése, erre épül a kialakuló másodlagos érzelmi-hangulati-gondolati többletjelentés, amely hozzáadódik az elsődlegeshez (konnotáció). Ez a másodlagos jelentés a szörvegkörnyezettől függ, tehát a megfelelően megválogatott szavak összesége pontosítja, olykor másodlagos jelentéssel ruházza fel a szöveget. Az így születő szöveg kifejezőereje, expresszivitása nagyban függ attól, hogy ez a szerkezet mennyire közvetíti az érzelmeket, hangulatokat, a képzelet és a gondolatok mozgását. A szöveg stílusa emellett valamilyen módon mindig kifejezi az elbeszélő személyes kapcsolatát a témával, tartalommal.

Tehát, az egyes szavak a megfelelő szövegkörnyezetben új jelentéssel gazdagodnak, árnyaltan kifejezővé téve a szöveget. Azért tartom fontosnak ezt, mert gyakran találkozok olyan szövegekkel, ahol a helytelen, pontatlanul megválasztott kifejezések miatt a szerzői szándék kisiklik, a mondanivaló megbicsaklik. A szöveg emiatt aztán nem a kívánt érzelmi hatást, absztrakciót váltja ki.

Aki úgy érzi, előfordul nála ez a probléma, annak érdemes ennek kiküszöbölésére a következő egyszerű gyakorlatot végeznie.:

Ha találkozol egy olyan szövegrészlettel, ami különösen kifejező, megérint, akkor azt vizsgáld meg. Mivel, milyen szóhasználattal és mondatszerkezettel érte el a szerző a rád gyakorolt hatást? Figyeld meg, a szavak milyen módon hatnak egymásra, erősítve, árnyalva a szöveg tartalmát? 

Majd fogalmazd újra a szövegrészletet saját szókészleteddel és eszköztáraddal úgy, hogy az hasonló hatást érjen el. 

Ezután pedig próbáld meg ugyanezt, immár egy saját szöveggel. 

Hasznos lehet az is, ha ilyen szempontból (is) szerkeszted a saját szövegedet. Átgondolod, az adott szövegrészlettel milyen hatást szerettél volna elérni, mi a mondanivalód, tekintettel annak minden szintjére (érzelmi, mögöttes és felszíni gondolati tartalom, stb.). Ha ez nem, vagy nem teljesen sikerült, vizsgáld meg miért nem? Gyakran egy-egy kifejezés nem pontos, vagy az adott szövegkörnyezettel együtt más képzettársítást eredményez, mint amit el szerettél volna érni. Önszerkesztéskor érdemes tehát ezt a szempontot is figyelembe venni.


Kép forrása: Internet, slideplayer.hu