2040

Az alábbi szöveg egy szatíra, ami a reggeli kávém mellett íródott. Nyomokban politikai utalásokat tartalmazhat, így, akit zavar az ilyesmi, tartózkodjon a fogyasztásától! 

– Tekintetes Doktor Kommiszár Úrelvtárs! Meghalt a Pali bácsi?

– Pali bácsi javíttya a nemzetegészségességi és aztat a munkanéküléses statisztikát.

– Szóval halott?

– Szentatyánk narancsligetébe évezi a Győzike dalát meg a nagy tőtöttkáposztát.

– Aha, értem. Szóval halott. Megölték.

– Mifene vagy te, tán eretnek?

– Ő…, dehogy, isten őrizz, tekintetes Doktor Kommiszár Úrelvtárs! De mégis, hadd kérdezzem meg, mivel kezelte?

– Amit a biblia ír. Pálinkáva meg zsótárokka!

– De miért?

– Mit mér jobbágy? Mit zaklacc itten a buta pofádda?

– De kérem, maga orvosnak tanult, nem igaz?

– Bizony. Apám nagybani sertséhízlaló vót, a Várispán úr Somogy vármegyei birtokán. Herczegbáni rangot is kapott érte! Tellett belüle a taníttatásra is!

– De a biblia? Hol van abban ilyesmi?

– Jó van, szerencséd, hogy jókedvembe vagyok. Kitanítlak. Hát a Szent Feró könyvibe. Hogy nem óvastattad fő? Te tán eretnek szemkilövető vagy, hallod e? Nagyon gyorsan a szuverenitástáborban találhatod magadat, ilyen rohadt viselkedésse!

– De az egyetemen voltak tankönyvek is, nem csak a biblia, ugye?

– Vót ott könyv, álmomba ne jöjjön elő. Lefóliázva mutogatták az ördög művit. Különben, napi öt óra lakodalmasmulatóst és töpörtyűt is diktátam fő neki. Sőt, a pénteki kórházi körmeneten a Szent Szilárd zsírkockáját is megérinthette. Látod má, hogy ez vót isten akarattya?

– Hm…

– De te meg, ha nem akarod, hogy evitesselek, igazán megtisztuhatná az eretnek gondolatoktó. Ajáljá fő egy heti robotot az akkugyárba és vérplazmát a nemzeti búcsúcédulaszentéjjbe. Van itten egy a sarkon, a apámé. Aszt meg is tisztútá.

– Hánynom kell ettől.

– Hallgassá rá egy Grófo számot, és mindjá fődiktálok a nővérkének egy kis macskapöcse paprikát. Aztat szeggyed. Amúgy, jó csöcsös mi? Vágjá csak a farára, nem bánnya az asszonyállat! Vagy buzi vagy tán?